Life 'N' Soul

"Ne sírj, mert vége lett, örülj mert megtörtént!"

Sok vacilálás után úgy döntöttem, hogy ezt a blogot lezárom, és újat nyitok. Azért zárom be, mert nem figyeltem ide, és nem írtam lendszeresen. Ha rámentek a nevemre látni fogjátok az új blogot. Ide ne gyertek. A másikon egy új névvewl fogok írni. Köszönöm mindenkinek a kommentokat.

Ma megint volt angolom. Nagyon hipi-szupi volt /Life ezt tényleg te mondtad? Igen Life, én!/ Ma dalszöveget forditottunk. Ha-ha. Miley Cyrus - Can't be tamed. Háát. Azért, ha eddig másoknak sem esett volna le, ez egy szörnyen lázadóós zene. Meg nagyképű. Azért röktön az első sorban kijelenteni :

 " Mindennek úgy kell lennie ahogy én akarom, a nap huszonnégy órájában!"

merész dolog. Meg a refrénben énekelni:

"Nem leszek megszelidített, nem tudsz megváltoztatni!Nem!Nem!" - hát érdekess.

Persze lájkoljuk Miley-t /legalábbis én/, de az nem durva senki szerint sem, hogy míg 2 hete arról énekelt, hogy ő egy átlagos lány, most pedig a 10 pontból 10-es hot csaj lett? Na mindegy, nem is erről akartam írni. Igazából fogalmam sincs.

Am. nem is volt rossz az angol-test, csak a helyesírást kéne gyakorolni. Nah, tudom, hogy mostanában keveset és rövidet írok. De mostanában sok a dolgom, meg unalmas az életem.

Csókoltat:

             Life

Oké. Névsor olvasás:

Life - Jelen

Olvasó - Jelen

Rendbe' én is itt vagyok, te is. Szuper. Most pedig elárulom az élet 2 nagy igazságát (nem ér lesni ;))

 - Nem tudod megnyalni a könyököd hegyét.

 A második igazságot csak akkor látod, ha kijelölöd:

- Most a gép előtt ülsz és próbálkozol a könyököd megnyalásával.

Bejegyzés teszi a bloggert, fotó a szépséget. - Life Aranyköpések

Minap, megölt a kíváncsiság: Láttuk már Kristen Stewartot barnán, vörhenyes barnán, de még feketén is.Felmentem a guglira /Valaki adna egy helyesírási szótárt Life-nak?/, és rákerestem Kristen szőke multjára. Az eredmény letaglózott. Az egyik képen Kristen elmenne falusi lánykénak, míg a másikon egy prózai szépséget látunk. A külömbség akkora, mint hajszálrepedés, és Grand Cagnon között. /Ismételném, helyesírási szótárt Life-nak/

 Ez az előnytelen kép.

Ezen meg nem kicsit jól néz ki.Ti mit gondoltok?

Forrás: www.newweblap.lapunk.hu

          www.last.fm

Good-bye:

           Life

Az előző napokban kissé' eltüntem, de ne tessék vele törődni, csak kevés az idő.

"Célozd meg a holdat, és, ha elrontod akkor is a csillagok közt landolsz"

Mostanában sokat tanulok  hallgatok zenét, na meg az elmúlt egy héten itt voltak az unokatestvéreim - kettő darab: 9-6 éves - , olaszból. Nem is kell mondanom, ezen a héten többet tanultam - itthon - olaszul, mint az egész évben - az iskolában. Persze esténként kicsit sem ment simán az alvás, mert jött az "Ho paura" - félek. Olyankor el kellett énekelni, a "fiorino-t" - virágot. Mindent egy mondatba préselve, jó volt. Legnépszerűbb mondatok, amiket minden családtag tud olaszul:

 - Non toccare: ne nyúl hozzá

 - Questa é (fordított vesszővel kéne) mia: ez az enyém. - Ezt a mondatot szívesen használják az előzővel egybekötve.

Hát igen, nem semmik a kiscsajok. A kissebbik közölte velem, hogy nem ül az ölembe, mert ő már egy csaj egy nagylány. /Ezt jól megkaptad Life./ Azomban mikor rendet kellett rakni, jön a műkönny, és a -fájafejem, - szomjasvagyok, -pisilnikell, - éhes-vagyok kombó, amit olaszul ad a tuttomra, hátha vagyok olyan hülye butus, hogy nem értem.Nem bántam, hogy a földön kell aludnom, mert tök mindegy volt.Aztán később rájöttem, hogy nem olyan vicces a földön aludni, mert olyannyirasztikusan/ejnye-bejnye Life, nem találunk ki szavakat!/ elaludtam a nyakam, a hátam, a karjaim, és lábaim, hogy művészetnek számított leülni a padba. Valamelyik nap elmentünk az árkádba, és megvettük a conversecipő-t , amit szerettem volna. Persze, hogy pont egy napja eladták az utolsó darabot is szezonálisból, de azért a sima feketének is tudtam örülni mint majom a farkának. Onnantól Life lábára - és cipőjére egyúttal - lépni szigorúan tilos volt, és goromba nézést vont maga után.

Egyik nap rajzolunk a földön: /L=Life C= cuginetta azaz uncsitesó, csak az U bután néz ki/

C: Én csinálok most egy rajzot Life-nak.

L:Alig várom.

Tik-tak, tik-tak.C Life kezébe nyomja a rajzot, Life mosolyogva széthajtja.

L: Jajj, de szép, ki ez?

C:Justin Bieber.

Ne tőlem tanulta...Khm.

Zárnám a bejegyzést a következő mondatot azzal, hogy: Ne nézz music1channel-t a 6 éves unokatesóddal, mert marhagyorsan megtanulja az előadók zenéit, neveit, aminek következtében hallgathatod éjjel Justin Bieber - Baby c. számát.

Minden látogatót csókoltat:

  Life

Ma nagyon jó napom volt, ma volt az első iskolai nap. Bár, elég nyűg volt, 6-kor felkelni, azért, mégis jó volt. Énekeltünk a pici elsősöknek, annyira aranyosak voltak, olyan áhitattal néztek minkeet:) Bár, elfelejtettem a szöveget, és néha csak LÁLÁ-ztam, hogy ne kelljen a kottába nézni, azért, így is elég jó voltam.utána a tanárok felvittek minket a termekbe, és elmondták a szokásosakat, meg lediktálták az órarendet. Elég fura 7-be járni. Amikor bejött a tanár és költőien megkérdezte:

 - Ti vagytok a hetedik,á.. - akkor reflexszerűen rávágtam, hogy :

 - NEM - a fél osztály meg röhögésben tört ki:)

Szerencsére ma, délben elengedtek minket, úgyhogy még előttem állt a délután. Megbeszéltük Candypease-zel, meg Cherry-vel, és Henivel, hogy elmegyünk megünnepelni az évkezdetet, de sajnos, Heninek haza kellett menni, úgyhogy hárman sütiztünk, én marcipánszeletet ettem, Candypease 2 krémest? evett, Cherry meg csak pogácsát kívánt. Az iskolában annyi képet készítettünk, hogy azt nem lehet elhinni. Végül megszületett a legjobb háttérkép, Cherry és én, Én egy 28-as* vigyort vágok, Cherry meg csak vigyorog. Mára ennyi:

Life

Vicces ételek, - pontosabban palacsinták - születtek, egy fiatal ember, névszerint, Jim keze alatt. Az apa, csupán lánya, Allie szórakoztatására készítette, a mulatságos ételeket. A férfi palacsintából alkotott, virágot, kígyót, spongebobot, egeret, méhecskét, gabonapelyhet,tábortüzet, hidat,zsiráfot,hello kitty-t, teknősbékát, de még wc-t is.

A felül bemutatott képen kívül, Jim sok mást is alkotott, melyet blogjában - amit rendszeresen frissít - meg is találhattok

www.jimspancakes.com

Ezen az úton szeretnék bocsánatotkérni, azoktól, akik ittvoltak, hogy lásssák az új bejegyzést.

Ezerszer, húztam ki sort, ezerszer töröltem le a bejegyzést, mire megszületett ez a bejegyzés. Minden ott kezdődött, amikor, néhány hónapja, az a lány akivel egy táncoktatásra járok kijelentette, többé nincs ideje a táncra a vizilabda mellett, abbahagyja. Persze eszméletlenül berágtam rá, mert nagyon összevoltunk vele gyógyulva. Bár itt még teljesen jól voltam. Egyszer csak, egy végetnem érő MSN beszélgetés során, a másik lelki támaszom, kijelentette, már nem szeret táncolni, abbahagyja, de akármilyen dühös is vagyok rá, gondolkozzam el, mielőtt butaságot csinálok. Persze eszem ágában sem volt gondolkodni, a vér kétszer olyan gyorsan  lüktetett az ereimben, mint szokott. Soha többé nem akartam látni. A számítógépről, és a telefonomról, a képeinket a lomtárba dobtam. Letiltottam MSN-ről. Myvipen, iwiw-en, facebook-on, visszavontam az ismeretséget. Megszakítottam, mindent ami rá emlékeztetett, el akartam felejteni, nem akartam elhinni, hogy az a lány akivel összevagyok nőve, egyszer csak elhúz, minden érzelem néllkül, elköszön és vége. Sosem hallom majd a nevetését. Ugyan a gondolataimat, nem dobhattam a kukába, de egyre kevesebbet gondoltam rá. De ahányszor elmentem a könyvespolc mellett, a kölcsönadott könyvek, amik az ő kezeiben voltak egyszer, kiabáltak. Most, hogy teljesen letisztultam, rájöttem, hogy hülyeséget csináltam, attól, hogy nem találhozhatunk, olyan gyakran, talán még nincs minden veszve. Az első lépés az volt, hogy kiborítottam a szemetest, és megtaláltam az összegyűrt cetlit a kukában, amin feketén-fehéren ott állt a száma,azt hiszem, még soha az életben nem voltam ilyen boldog. Rögtön kiraktam a falra. Aztán visszatattem a lomtárból a képeket a helyükre. Lekaptam a cetlit a falról, és megbeszéltem vele egy találkozót, hogy odaadjam neki, a könyvek(Twilight Saga) következő részét. Hát, valahogy így végződik a bejegyzés, de a történetnek nincs vége.

Good-bye:

           Life

Szia(sztok), kérlek nézzétek meg az alábbi oldalt, és kommentoljatok, kérjatek zenét, vagy egy zeneletölltő-linkjét:www.youtube.b13.hu

A mai napon érdemes még, vissza-vssza nézni ide mert, egy óra- fél kettő fele lesz új bejegyzés.AHoz várom a kommenteket.

Helyben szeretném megköszönni, a 105 letöltőt, és máskor is gyertek, mert lesz, hogy egy nap, 2-3 bejegyzést is írok. Arra kérlek titeket, hogy szavazzatok, és rendszeresen látogassátok az oldalt. Köszönöm az eddigieknek, a látogatást! De aki meglátogatja az oldalt, az kommentoljon is, legyen-szíves:D

  Good-bye:

             Life

"Tulajdon képpen mi is az a fájdalom?"

KÉT FÉLE FÁJDALOM VAN

 Az egyiket kezelheted gyógyszerrel, vagy egy apró bigyulával, aminek, se szaga-se bűze. Lenyeled, és húsz perc múlva, a fájdalom szertefoszlik. A kiható erő, ami ott lüktet a fejedben,-hasadban,-vagy bárhol, megszűnik létezni, és felengetsz, érzed ahogy a vér újra átjárja a tested.Ez a fizikai fájdalom.

A másik pedig, az amelyre hiába szednél be apró bigyulát, és hiába várnál, semmi. Lelkileg meggyötör. Amikor a rózsaszín felhők szerteoszlanak(ahogy Wonderlipsmondaná), és a szivárvány, apró üvegszilánkokra esik, és felkarcolja a a védetlen bőrödet, de a vér nem folyik ki, a gravitádióval küzködve folyik tovább. Az eső zuhogni kezd, és lelkedben élő apró lány elsírja magát, a könycseppek egybemosódnap a vizzel, nem baj, hogy sír, hisz ugyse lehet megkülömböztetni az esőtől. A vár amit építettél romba dől, és nem marad más, csak a fájdalom emlékei. A lányka minden könnyel apróbb lesz, és körülötte minden elsötétül. A hangos, vidám ének elhalkul, és felcseréli, a sokat mondó csend. De a külső lány erős. Minden nap megküzd az arcvonásain. Uralkodik a fájdalmas fintorokon. Mígnem olyan pici lesz a belső, hogy meg sem találja. Ekkor az elveszett keresésnél az egész világ összeomlik, és az esővíz előtör a [külsö]lány szemeiből. Minden egyes könnycsepp végigmarja az arcát, akár a kénsav. Ilyen kor pedig jönnek a  a földi angyalok, a Barátok. Csak az ő mosolyuk, aggódó szemeik fénye, építheti újra a törékeny világot a lányban. Ekkor az apró kislány feláll, megtörli az arcát, és úgy elmosolyodik a barátok szeretetétől, hogy a nap felragyog, a sebei apró, csekély hegekké változnak. Az eső utáni napsütéstől, bizonyára még a szivárvány is kivirul. S mind ezt, csak egy igaz barát teheti meg veled. 

Ezért Meg szeretném köszönni, hogy vannak barátaim, mert csak ők képesek csodákra.